Közleményeink

A Novartis Csoport újabb 25 millió forintos adománnyal támogatta a Magyar Vöröskereszt munkáját a koronavírus elleni küzdelemben. 

Budapest, 2021. június 22. – Támogatva a Magyar Vöröskereszt COVID-19 járvány alatt végzett kiemelt fontosságú feladatait, a magyarországi Novartis csoport júniusban újabb 25 millió forintot adományozott a szervezetnek. A tavalyi 18 millió forintos támogatás után idén a Vöröskereszt őszi-téli szezonban felmerülő feladatainak országos szintű végrehajtásához nyújtott segítséget a vállalat.

A Novartis globális koronavírus elleni küzdelméről, ezzel kapcsolatos együttműködéseinkről a www.novartis.com/coronavirus oldalon olvashat bővebben.

Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni! 

Hiánypótló szegedi kutatás foglalja össze a melanoma megelőzésének és korai felismerésének hazai kulcstényezőit 

•     A hazai betegek több mint fele saját maga fedezi fel a rákos bőrelváltozásokat¹,  háromból egy esetben mégis több mint egy év telik el, mire orvoshoz fordulnak vele².
•     Bár a melanomás páciensek többsége egészségtudatosnak mondható, a bőrrákkal kapcsolatos ismereteik hiányosak, illetve nem tudják, hogy önvizsgálat közben mire kellene figyelniük³.
•     A személyes kockázatok tudatosítása, a veszélyes elváltozások megismerése, a gyerekek felvilágosítása, a családon belüli fokozott figyelem és a rendszeres szakorvosi szűrések együttesen javíthatják a hazai melanomahelyzetet.
 

2021. június 3., Budapest – Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret⁴. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett hiánypótló kutatás⁵ megállapítása szerint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás azok körében is fontos, akik egyébként egészségtudatosan élnek, és rendszeresen vesznek részt prevenciós szűrővizsgálatokon. A melanomás betegek harmada ugyanis még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, és emiatt sokan már a betegség előrehaladott állapotában, pl. áttéttel jutnak el a diagnózisig. A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában. Hozzáteszik: a tudatosság növelése életmentő lehet, hiszen a betegség korai felismerése rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét⁶. 

A melanoma agresszív rákos megbetegedés⁷, amely azonban időben felismerve jól kezelhető . A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége⁹. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99%-a 5 év elteltével is életben van¹⁰, míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke¹¹. Bár a melanoma előfordulása az egész világon , így Magyarországon is évek óta növekszik , a szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.
 

A fentieket támasztják alá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat eredményei is, amelyek egy 74 kérdésből álló adatgyűjtéssel 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteg adatait összegezték¹⁴. Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek. 

Egészségtudatosság ≠ melanoma-tudatosság

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanoma-tudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat¹⁵. 

„A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon” –  mutatott rá  Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője. 

Hozzátette: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. 

Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban¹⁶.

„A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban résztvevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges”  – fogalmazott  Dr. Baltás Eszter. 

Ennek érdekében a szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására. 

Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak figyelemre méltó információhiányt jelez a betegséggel kapcsolatban, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44 százalékuk  pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.

„Nem kizárható, hogy ennek a hamis biztonságérzetnek az egyik következménye, hogy az érintettek harmada egy évnél is többet vár a melanoma észlelése után azzal, hogy szakorvoshoz forduljon¹⁸” – tette hozzá.

A diagnózis után

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt  (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül , és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki²¹. 

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása²². A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet²³.

Melanoma: meg kell ismerni, fel kell ismerni!

A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták.

1. Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket!

Mivel a melanomát az esetek több mint felében a beteg saját maga fedezi fel²⁴, nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen elváltozásokkal kell azonnal orvoshoz fordulni. A Szegedi Tudományegyetemen ez év elején elvégzett – és itt továbbra is elérhető²⁵ –  felmérés alapján a szakorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy egy anyajegy- és bőrrákfotókból álló kvíz megoldásával és ellenőrzésével akár egy nyolcéves gyerek is képes nagy biztonsággal megállapítani²⁶, hogy mely bőrelváltozásokkal szükséges mindenképp bőrgyógyászt felkeresni. 
Jó képek alapján, gyorsan, intuitív alapon elsajátíthatóak a melanoma felismeréséhez szükséges alapismeretek.

2. Csak a precíz önvizsgálat hatásos!

Fontos, hogy az önvizsgálat rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen. A hazai kutatáshoz hasonló metodikával készített görög és amerikai vizsgálat összefüggést talált a betegek által végzett önvizsgálat és a korai felismerés között, míg ugyanez nem volt megállapítható a magyar adatokból. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy bár a hazai betegek kétharmada végez valamiféle önvizsgálatot, nem tudják pontosan, hogy mit kell keresniük, illetve mire kell figyelniük a bőrükön. Minden negyedik amerikai beteg és minden ötödik görög beteg melanomáról készült fényképeket is használ az önellenőrzéshez; itthon ez az arány mindössze 4 százalék²⁷.

3.  Figyeljünk fokozottan egymásra!

Fontos, hogy figyeljünk a családtagjainkra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást²⁸.  
Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat²⁹.  

4. Legyen éves rutin a melanomaszűrés is!

A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés! A melanoma diagnosztizálását megelőző évben a kutatásban szereplő betegek háromnegyede (72 százalék) rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze 13 százalékuk beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról, és 10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából, és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén³⁰.

5. Vonjuk be a gyermekeket!

Az elmúlt évtizedben nyugat-európai programok mutattak rá, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Az akár óvodáskorú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást. A korai életkorban elsajátított prevenciós szokások pedig a nyilatkozó szakorvosok szerint nagyobb valószínűséggel maradhatnak meg a későbbi életszakaszokban is.

6. Minden nap számít!

A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús –  vagy felismert – bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni, ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A halogatás gyakori jelenség az érintettek körében: minden harmadik melanomás beteg egy évnél is többet várt, mire szakorvosi segítséget kért. Ráadásul a betegek fele (48%) egyszerűen nem aggódott a fennálló bőrelváltozás miatt, kisebb részük az időhiányt, egyéb egészségügyi problémákat vagy munkahelyi okokat jelölt meg a késlekedés okaként³¹. 

¹Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
²Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
³Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
⁴Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
⁵Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
⁶Melanoma Survival Rates. Melanoma Research Alliance. https://www.curemelanoma.org/about-melanoma/melanoma-staging/melanoma-su.... Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31. 
⁷Braeuer RR;Watson IR;Wu CJ;Mobley AK;Kamiya T;Shoshan E;Bar-Eli M; Why is melanoma so metastatic? Pigment cell & melanoma research. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24106873/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
⁸Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-s.... Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
⁹Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics..... Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
¹⁰Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-s.... Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
¹¹Oláh J. Új kihívások a melanoma terápiájában. Medical Online. http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/uj_kihivasok_a_melanoma_terapiajaban. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
¹²Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics..... Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
¹³Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
¹⁴Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
¹⁵Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
¹⁶Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
¹⁷Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
¹⁸Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
¹⁹Rajtár M. Sentinel Nyirokcsomó Szcintigráfia Melanoma Malignumban módszertani útmutató http://www.nmc.dote.hu/nmszk/NMSZK_modszertan/3_4_senti_melan.pdf Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²⁰The eighth edition American Joint Committee on Cancer (AJCC) melanoma staging system: implications for melanoma treatment and care. Taylor & Francis. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14737140.2018.1489246. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²¹Skin Cancer Facts & Statistics. The Skin Cancer Foundation. https://www.skincancer.org/skin-cancer-information/skin-cancer-facts/. Published April 1, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²²Understand Melanoma. Melanoma Research Foundation. https://melanoma.org/melanoma-education/understand-melanoma/. Published January 22, 2021.  Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²³Melanoma Recurs After 10 Years in More than 6 Percent of Patients. American College of Surgeons. https://www.facs.org/media/press-releases/jacs/melanoma0613. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²⁴Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
²⁵Melprevent. http://mel-pred-app.azurewebsites.net/login. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31
²⁶Szegedi Tudományegyetem Az SZTE kérdőíve a bőrrák felismerésére tanítja meg a gyerekeket. SZTE főoldal. https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021/szte-kerdoive-borrak. Published February 15, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.
²⁷Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
²⁸Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
²⁹Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
³⁰Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610
³¹Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

Melanoma - Meg kell ismerni, fel kell ismerni (PDF 427 KB)

# # #

További információk:

Oláh Péter ügyvezető / 
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: [email protected]

Készült a Novartis Hungária Kft. megbízásából. 
Lezárás dátuma: 2021.06.02. P3-szám: HU2106025093
 

A Novartis spinális muszkuláris atrófia (SMA) betegség kezelésére szolgáló génterápiája egyedi méltányossági alapon elérhető Magyarországon. 

Budapest, 2021. április 16. – A Novartis örömmel osztja meg a hírt, miszerint a spinális muszkuláris atrófia (SMA) betegség kezelésére szolgáló génterápiánk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel történt megállapodás értelmében 2021 áprilisától egyedi méltányossági alapon elérhető Magyarországon. 

„Ez az első génterápia a gerincvelői izomsorvadás kezelésére és egy jelentős mérföldkő mind a betegek és családjaik, mind a hazai egészségügy számára. Ez az eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar egészségügyi kormányzat nyitottsága, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Novartis szoros együttműködése nélkül.” - mondta Matt Zeller, a Novartis Hungária Kft. vezérigazgatója.

Világszerte több mint 1000 beteget kezeltek már a Novartis génterápiájával, beleértve a klinikai vizsgálatokban, a kereskedelmi forgalomba hozatal eredményeként, illetve az egyedi hozzáférési programok keretében kezelt betegeket is. 
A Novartis továbbra is elkötelezett az SMA-közösségek támogatása és az SMA bármely típusában szenvedő betegek kezelésére irányuló megoldások iránt. 
Az SMA esetében az újszülöttkori szűrés a diagnózis megállapításának egyik legkönnyebb és leggyorsabb módja. A korai diagnózisnak hatalmas előnyei vannak, így pl. jobb kezelési eredmények elérését teszi lehetővé. Bízunk benne, hogy továbbra is együttműködhetünk a hazai egészségügyi vezetéssel az SMA-ban szenvedő magyar betegek életének javítása érdekében.

A Novartis-ról
A Novartis-nál újra értelmeztük a gyógyítást azért, hogy jobbá tegyük és meghosszabbítsuk az emberek életét. Világszinten vezető egészségügyi vállalatként a tudományos alapokon nyugvó innovációt ötvözzük a digitális technológiai megoldásokkal azért, hogy olyan terápiákat hozzunk létre, amelyek választ adnak a társadalmi szempontból legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi problémákra. Azon küldetésünk során, hogy új gyógymódokat fedezzünk fel, folyamatosan a kutatás-fejlesztésre legtöbbet fordító világcégek élvonalában helyezkedünk el. A Novartis termékei világszerte csaknem 800 millió emberhez jutnak el, miközben folyamatosan olyan újszerű megoldásokat keresünk, amelyekkel bővíthetjük a legújabb terápiáinkhoz való hozzáférést. A Novartis világszerte 110 000 főt foglalkoztat, több mint 140 különböző nemzetiségből. 
Tudjon meg többet rólunk: www.novartis.hu

# # #

Sajtókapcsolatok
Hatem Lemia
[email protected]
 

Még több életet menthet az újszülöttkori szűrés

Budapest, 2020. szeptember 17. – Kis lépésekkel halad az egységes uniós szabályozás felé az újszülöttkori szűrés Európában. Az új gyógymódok megjelenését követően egyes országokban, mint Belgium vagy Spanyolország, már kísérleti programok folynak bizonyos ismert, de eddig hatékony kezelés nélküli ritka genetikai betegségek szűrésére. Magyarországon jelenleg 26 féle betegségre végeznek kötelezően előírt, születés utáni szűrést, ezzel élmezőnyben járunk a kontinensen. A modern szűrési rendszer következő lépcsőfoka a fejlődésben a genetikai betegségek szűrése lehet.

Az első tünetek előtt
A születés utáni első négy napban minden újszülött kötelező vizsgálatokon esik át. A fizikális, és érzékszervi vizsgálatokon túl az ilyen korban még tüneteket nem produkáló, később viszont súlyos fejlődési rendellenességekhez, legrosszabb esetben halálhoz vezető betegségeket igyekeznek kiszűrni a szakemberek. Magyarországon a 80-as évek közepe óta végzik el, de 1997 óta törvény is kötelezően előírja az újszülöttkori szűrést bizonyos, anyagcseréhez kapcsolódó rendellenességek esetében. Az újszülöttkori szűrés lényege, hogy a sok esetben nagyon ritka betegségek diagnózisát már az első tünetek megjelenése előtt fel lehet állítani és azelőtt meg lehet kezdeni a célzott kezelést, hogy a betegség visszafordíthatatlan károkat okozna a beteg szervezetében.

Nő az újszülöttkori szűrés jelentősége
Az eddig is ismert, de gyógyíthatatlan betegségeknél újonnan megjelenő, hatékony terápiák megjelenésével fontos kérdéssé válik a kötelezően szűrt betegségek körének bővítése. Több európai uniós országban, köztük Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban teszt jelleggel bővítették ki az újszülöttkori szűrést bizonyos genetikai betegségekre, de nincs egységes uniós konszenzus arról, hogy milyen irányban és milyen ütemezés szerint kellene kiterjeszteni a törvényi előírásokat. Jelenleg Magyarországon, ahogy a legtöbb országban, az orvos kifejezett javaslatára végeznek el a kötelező újszülöttkori szűrésben szereplő betegségeken felül, célzott vizsgálatokat genetikai betegségre. A genetikai betegségekről gyűjtött egyre pontosabb ismereteknek köszönhetően a gyógyításuk, így a minél korábbi felismerésük is előtérbe kerül.

Minden hónap számít
Augusztus 31-én, több európai szereplő részvételével hívták életre az Európai Szövetség az Újszülöttkori SMA Szűrésért (European Alliance for Newborn Screening in SMA) elnevezésű kezdeményezést. A spinális izomatrófia (SMA-Spinal Muscular Atrophy) a jelenkor egyik legsúlyosabb és már gyógyítható genetikai betegsége. Az SMA1-es típusú betegségben szenvedő gyerekek sok esetben légzési vagy szívelégtelenségi problémák miatt már a kétéves kort sem érik meg. Mivel a tünetek már néhány hónapos korban megjelenhetnek, kiemelten fontos a korai diagnózis és a rendelkezésre álló terápiás módszerek alkalmazásának megkezdése. Mivel a legsúlyosabb SMA-tünetekkel rendelkező betegek esetében is jelentős javulás, akár teljes tünetmentesség érhető el, főleg akkor, ha a sikeres szűrés eredményeképp már a súlyos tünetek kialakulása előtt el lehet kezdeni a kezelést. A frissen alakult Szövetség célja, hogy az Európai Unió minél több országában vegyék fel az SMA-t a kötelező újszülöttkori szűrés keretei között vizsgált betegségek közé. A szűrés és ennek köszönhetően a kezelés korai megkezdése évente körülbelül félezer SMA-s beteg életét változtathatja meg gyökeresen.

##

A genetikai vizsgálatokról
Ugyan az újszülöttkori szűrővizsgálatokkal is lehet genetikai betegség meglétét vizsgálni, de ezek nem genetikai vizsgálatok. Ha a szűrővizsgálattal alapos a gyanú, hogy a baba beteg, akkor genetikai vizsgálattal erősítik meg a fennálló gyanút. Akkor lesz igazolt a betegség megléte. A genetikai vizsgálatok célja, hogy a kromoszóma vizsgálattal kimutassák az előforduló genetikai, öröklődő betegségeket. Genetikai vizsgálatokat általában három betegcsoport/rizikócsoport esetében végeznek: családban halmozódó (ismert) genetikai betegségek, a beteg etnikai csoportjában halmozódó genetikai betegségek, és azon genetikai betegségek esetén, amelyek csak felnőttkorban mutatnak súlyos tüneteket. Néhány betegség, mint például a Down kór és a Turner szindróma diagnózisának felállításához a beteg kromoszómáit vizsgálják, más betegségek esetében egyetlen gén analízise történik, (pl. sarlósejtes anémia, Tay-Sachs betegség, cisztás fibrózis, Duchenne izomdisztrófia). Rákos betegség bizonyítására gyakran több gén együttes vizsgálata szükséges.

Az újszülöttkori szűrés Magyarországon
Az anyagcsere betegségeket célzó szűrést minden hazai csecsemőn elvégzik. Ahhoz, hogy a legkisebb okozott traumát is elkerüljék, a mintát a születést követő harmadik napon, a 48. és 72. óra között, a sarok megszúrásával veszik le. A mintavétel teljesen biztonságos, semmilyen veszélyt nem jelent a babákra. Az eredményes szűrővizsgálathoz elég csupán néhány csepp, a speciális vizsgálati lapra csepegtetett vér, amelyet szárított formában juttatnak el budapesti Semmelweis Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem Anyagcsere Laboratóriumába. Mindkét intézményben legalább 55-60 ezer újszülött mintáját tesztelik le évente.

A Novartis-ról
A Novartis újraértelmezi a gyógyítást, hogy javítsa és meghosszabbítsa az emberek életét. Vezető globális egészségügyi vállalatként tudományos alapokon nyugvó innováció és digitális technológia az eszközeink, hogy megküzdjünk a társadalmi szempontból legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi problémákkal. Azon küldetésünk során, hogy új gyógymódokat fedezzünk fel, folyamatosan a kutatásfejlesztésre legtöbbet fordító világcégek élvonalában helyezkedünk el. A Novartis termékei világszerte csaknem 800 millió emberhez jutnak el, és olyan innovatív eszközökön dolgozunk, amelyekkel legújabb gyógyszereink a lehető legtöbb emberhez eljutnak. A Novartis világszerte 109 000 főt foglalkoztat, több mint 145 különböző nemzetiségből. Tudjon meg többet rólunk: www.novartis.hu

# # #

Forrás
• http://www.gyer2.sote.hu/AOKHUN/KONZ/konzultacio2_genetik_anyag.pdf
• https://labtestsonline.hu/screenings/ujszulottek-szurese
• https://semmelweis.hu/hirek/2013/02/28/evente-50-60-eletet-ment-meg-az-u...
• https://www.isns-neoscreening.org/wp-content/uploads/2018/11/Expert-opin...

Még több életet menthet az újszülöttkori szűrés (PDF 105 KB)

20 millió dolláros globális pénzügyi alapjából magyar intézményeket is támogat a magyarországi Novartis Csoport

• A Novartis Csoporthoz tartozó Novartis Hungária Kft. és a Sandoz Hungária Kft. 20-20 millió forinttal támogatja a két legnagyobb hazai járványkórházat, a DélPesti Centrumkórházat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórházat. Az intézmények a támogatást többek között a COVID-19 betegek kezelésében használt kiegészítő felszerelésekre és orvosi gépekre fordítják.
• A nemzeti humanitárius koordinációs tanáccsal folytatott egyeztetés értelmében a Novartis Hungária Kft. és a Sandoz Hungária Kft. további 18 millió forintot adományoz a Magyar Vöröskeresztnek.
• Néhány korai orvosi evidencia alapján több Novartis-termék is hatásos lehet a COVID-19 kezelésében, ezeket jelenleg további klinikai vizsgálatokban elemzi a cég. Ezzel párhuzamosan ezek a készítményeket a kormány vagy a kórházak kiemelt kérése alapján a vállalat a magyar betegek számára is elérhetővé teszi.
• A Novartis 130 millió adagot ajánlott fel adományként az új típusú koronavírusos megbetegedések kezelésében bíztató eredményeket mutató HCQ (hydroxychloroquine) készítményből, melyből a magyar kormányzat kérése alapján a hazai betegek számára is különített el a Sandoz Hungária Kft.

Az adományok azon kezdeményezések részei, melyeket a Novartis a COVID-19 járvány elleni küzdelem támogatására indított, és a vállalat COVID-19 Response Fund nevű pénzügyi alapjából kerülnek finanszírozásra.

Budapest, 2020. április 30. — A magyarországi Novartis Csoport (Novartis Hungária Kft. és Sandoz Hungária Kft.) összesen 58 millió forinttal támogatja a hazai egészségügyi intézményeket és szervezeteket. A vállalat globális COVID-19 kezdeményezésének keretein belül segít két magyar kórházat és a Magyar Vöröskeresztet kiegészítő felszerelések, gépek, ételek, vitaminok, valamint fertőtlenítőszerek beszerzésében. A támogatásokkal párhuzamosan klinikai vizsgálatokkal és a nem COVID-hoz kapcsolódó gyógyszerkészleteinek folyamatos biztosításával segíti a cégcsoport a koronavírus elleni küzdelmet a világ számos országában.

A Global COVID-19 Response Fund a Novartis által létrehozott összesen 20 millió dolláros globális pénzügyi alap, olyan közegészségügyi kezdeményezések támogatására, melyek célja a járvány által leginkább sújtott közösségek támogatása világszerte. A vállalat gyorsított eljárás keretein belül hagyja jóvá az egyedi támogatási kérelmeket.

Támogatás a magyar járványkórházaknak
A Novartis Csoport két hazai tagvállalata, a Novartis Hungária Kft. és a Sandoz Hungária Kft. sikerrel pályázott összesen csaknem 60 millió forint támogatásra a cég Global COVID-19 Response Fund elnevezésű alapjából. Magyarországon a két legnagyobb járványkórházat támogatja a cég, 20-20 millió forinttal segíti a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet; Szent László és Szent István Kórház Betegeiért, Orvosaiért és Dolgozóiért Alapítványt, és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Betegeiért Alapítványt. A támogatás segít a kórházaknak felkészülni a várhatóan megnövekedő kapacitásigényekre. Az intézmények az összegeket kiegészítő felszerelésekre, sebészeti berendezésekre, mobil röntgenre és egyéb orvosi készülékre fordítják.

A Magyar Vöröskereszt munkájának támogatása
A Novartis Hungária Kft. és a Sandoz Hungária Kft. további 18 millió forintot adományozott a Magyar Vöröskeresztnek, melyet szintén a globális COVID-19 alapba való pályázattal nyert el a magyarországi vállalatcsoport. A Magyar Vöröskereszt számos tevékenységgel segíti a koronavírus elleni küzdelmet. A vállalatok által biztosított támogatásnak köszönhetően az önkormányzatokkal együttműködésben még több ételt és fertőtlenítőszert juttatthatnak el a rászorulóknak, ételt és gyógyszert szállítanak a karantén alatt lévő szociális intézményeknek, továbbra is biztosíthatják a folyamatos véradásokat a vészhelyzet ideje alatt is, illetve segíthetik az Országos Mentőszolgálat munkáját is minták szállításával, a mentősök ellátásával, valamint a határátkelőhelyeken testhőmérséklet méréssel

“A Magyar Vöröskereszt az elmúlt másfél hónapban 41 383 rászorulót segített országszerte élelmiszer- és segélycsomagokkal a járványhelyzet kapcsán. Olyan kiegészítő feladatokba is bekapcsolódtunk, mint az Országos Mentőszolgálat kapacitásának bővítése logisztikai támogatással, és a mentősök élelmezése. Ennek következményeként azonban növekedtek a költségeink is. Mivel csak azzal tudunk segíteni, amit támogatóinktól kapunk, ezért nagy örömmel tölt el bennünket, hogy nap mint nap új támogatók állnak mellénk. A Novartis csoport kiemelkedő pénzadománya azért rendkívül fontos számunkra, mert tevékenységünk még intenzívebb lesz az a következő hetekben, hiszen egyre több család kerül nehéz helyzetbe. Munkánkhoz a pénzadomány a leghasznosabb, mert azt megyei szervezeteinkhez eljuttatva munkatársaink a helyi aktuális igényeket figyelembe véve tudják megvásárolni a legszükségesebbeket a rászorulók számára.” - mondta el Török Diána, a Magyar Vöröskereszt vállalati kapcsolatokért és adománykezelésért felelős szakmai vezetője.

Gyógyszerkutatások és árstabilitás
Az előzetes orvosi adatok alapján néhány Novartis által gyártott készítmény feltételezhetően pozitív hatással bír a COVID-19 betegek kezelésében. A Novartis különböző klinikai vizsgálatokat támogat, amelyek célja a lehetséges terápiákat megerősítő adatok kinyerése, és mindemellett együttműködik más cégekkel is annak érdekében, hogy közösen minél előbb megtalálják a COVID-19 ellenszerét. Magyarországon pedig a vállalatcsoport együttműködik a szakmapolitika vezetőivel, illetve az egészségügyi háttérintézményekkel, annak érdekében, hogy ezekhez a készítményekhez a magyar betegek számára is biztosítsa a hozzáférést.

A kijárási korlátozás, a lezárt határok és a megnövekedett igények mellett is kiemelt figyelmet kap a gyógyszerekhez való folyamatos hozzáférés biztosítása. A vállalat jelenleg minden magyarországi igényt ki tud elégíteni valamennyi terméke tekintetében, nincsenek ellátási gondok, emellett a veszélyhelyzet pénzügyi hatásának csökkentése érdekében minden Novartis és Sandoz termék árát stabilan tartja a járvány teljes időszaka alatt.

HCQ gyógyszeradomány
A Novartis globális szinten 130 millió adag hydroxychloroquine-t (HCQ) ajánlott fel adományként a koronavírus járvány elleni harc támogatására. A Sandoz által gyártott, maláriaellenes gyógyszerként ismert készítmény jelenleg a koronavírus kezelésére irányuló klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó értékelés alatt áll. Amennyiben az orvosi evidenciák alátámasztják a COVID betegek kezelésében való alkalmazást, a HCQ változást hozhat a betegség ellen vívott harcban. A közelmúltban a kormányzattól érkezett kérés alapján a magyarországi vállalatcsoport támogatni tudja a magyar államot azonnali HCQ szállítmánnyal, a nemzeti COVID-19 kezelési protokoll alapján.

„Vezető egészségügyi vállalatként elkötelezettek vagyunk abban, hogy gyógyszereket és támogatást nyújtsunk a világjárvány kezelése érdekében. Büszkék vagyunk arra, hogy itt Magyarországon is támogatni tudjuk a járványellenes védekezést, hiszen ezen a válságon csak úgy tudunk túljutni, ha mindannyian összedolgozunk.” Dr. Roland Kreissig, a magyarországi Novartis csoport vezérigazgatója.

####

A Novartis-ról
A Novartis újraértelmezi a gyógyítást, hogy javítsa és meghosszabbítsa az emberek életét. Vezető globális egészségügyi vállalatként tudományos alapokon nyugvó innováció és digitális technológia az eszközeink, hogy megküzdjünk a társadalmi szempontból legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi problémákkal. Azon küldetésünk során, hogy új gyógymódokat fedezzünk fel, folyamatosan a kutatás-fejlesztésre legtöbbet fordító világcégek élvonalában helyezkedünk el. A Novartis termékei világszerte csaknem 800 millió emberhez jutnak el, és olyan innovatív eszközökön dolgozunk, amelyekkel legújabb gyógyszereink a lehető legtöbb emberhez eljutnak. A Novartis világszerte 109 000 főt foglalkoztat, több mint 145 különböző nemzetiségből. Tudjon meg többet rólunk

A Sandoz-ról
A Sandoz, mint Novartis divízió, globális vezetői pozíciót tölt be a generikus és a biohasonló gyógyszerek piacán. Célunk, hogy úttörő módon biztosítsunk betegeink számára hozzáférést fejlesztéseinkhez és az általunk forgalmazott gyógyszerekhez; olyan megfizethető megközelítéseket dolgozzunk ki, amelyek, eddig még ki nem elégített orvosi szükségletekre adhatnak megoldást. Célkitűzésünk, hogy mi legyünk a világ vezető, leginkább elismert generikus vállalata. Portfóliónkat magas minőségű gyógyszerek széles választéka jellemzi, lefedve az összes főbb terápiás területet. Árbevételünk 2019-ben elérte a 9,7 milliárd USA dollárt. Székhelyünk a München melletti Holzkirchenben található. Tudjon meg többet rólunk 

20 millió dolláros globális pénzügyi alapjából magyar intézményeket is támogat a magyarországi Novartis Csoport (PDF 397 KB)

A Novartis AG sajtóközleményeiért kérjük kattintson ide